Időmértékes verselés, hexameter, pentameter, disztichon

Időmértékes verselés = a vers ritmusát a szótagok időtartama határozza meg, vagyis a rövid és a hosszú szótagok szabályos ismétlődése, váltakozása. 


  • Rövid a szótag, ha a benne előforduló magánhangzó rövid, és legfeljebb egy rövid mássalhangzó követi; jele: u 
  • Hosszú a szótag, ha magánhangzója hosszú, vagy ha a rövid magánhangzó után nem csupán egy rövid mássalhangzó áll, hanem hosszú mássalhangzó vagy több mássalhangzó; jele: –. 
Az időmértékes verselés alapegysége a versláb. 
Versláb = meghatározott számú és meghatározott sorrendű rövid, illetve hosszú szótag kapcsolata. 

Legismertebb verslábak: 

  • jambus: u – (egy rövid, egy hosszú) 
  • trocheus: – u (egy hosszú, egy rövid) 
  • anapesztus: u u – (két rövid, egy hosszú) 
  • daktilus: – u u (egy hosszú, két rövid) 
  • spondeus: – – (két hosszú)
  • pirrikhius: u u (két rövid) 


Hexameter („6 ütem”) 

= hat verslábból álló versmérték (klasszikus eposzi költészetre jellemző, 
  • pl. Iliasz, Odüsszeia, Petőfi Sándor: A helyiség kalapácsa) 
  • utolsó versláb: spondeus – – -
  • utolsó előtti (és legtöbbször a többi) versláb: daktilus – u u 


Pentameter („5 ütem”) 

= valójában a hexameter egy formája, amelynek 3. és 6. verselába csonka spondeus (egy hosszú szótag). 
  • – υ υ | – υ υ | — ^ | | – υ υ | – υ υ | — ^ (A csonka verslábakat szünet egészíti ki.) 
  • Önállóan nem használatos, a hexameterrel együtt alkotja a disztichont, ami az ókor óta kedvelt versforma. 


A disztichon (görögül „kétsoros“) 

= egy hexameterből és egy pentameterből álló versforma. 
  • Egyik legismertebb ókori példája Szimonidész epigrammája a thermopülai ütközetben elesett spártaiak emlékére (Ponori Thewrewk Emil fordítása):

    Itt fekszünk, Vándor, vidd hírül a spártaiaknak:
    Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza.