Az ütemhangsúlyos verselési mód

Ütemhangsúlyos verselés = a vers ritmusát a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása adja.

  • Alapegysége: ütem 
  • Adott sorfajtát a szótagok és ütemek száma szerint nevezünk el (szótagszámláló verselés, magyaros verselés) 
Pl.:

  • kétütemű hatos: 3 / 3 Szeretnék / szántani (Népdal) 
  • kétütemű nyolcas: 4 / 4 Száll a madár / ágrul ágra... (Arany) = felező nyolcas 
  • kétütemű tizes: 5 / 5 Summáját írom / Eger várának... (Tinódi) 
  • háromütemű kilences: 3 / 3 / 3 Érik a / ropogós / cseresznye... (Népdal) 
  • négyütemű tizenkettes: 4 / 2 // 4 / 2 Lóra, magyar, / lóra! // most ütött az / óra!... (Arany) 

János vitéz verselése: ütemhangsúlyos felező tizenkettes 


 „Tüzesen süt le a // nyári nap sugára      12 szótag 6 // 6
 Az ég tetejére // a juhászbojtárra.”          12 szótag 6 // 6

Egy soron belül az ütemek határa felezi a szótagok számát, a sor 6 // 6 tagolású, ezért ezt versformát felező tizenkettesnek is nevezik.

A János vitéz rímes alkotás is. (Rím = szavak, szótag sorvégi összecsengése). Páros rímek vannak benne: A A B B

Toldi verselése: ütemhangsúlyos felező tizenkettes 

 „Ég a napmelegtől a kopár szík sarja,                         12 szótag 6 // 6
Tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta;                     12 szótag 6 // 6
Nincs egy árva fűszál a tors közt kelőben,                  12 szótag 6 // 6
Nincs tenyérnyi zöld hely nagy határ mezőben.           12 szótag 6 // 6
Boglyák hűvösében tíz-tizenkét szolga                       12 szótag 6 // 6
Hortyog, mintha legjobb rendin menne dolga;             12 szótag 6 // 6
Hej, pedig üresen, vagy félig rakottan,                       12 szótag 6 // 6
Nagy szénás szekerek álldogálnak ottan.”                  12 szótag 6 // 6

Egy strófa nyolc sorból áll, soronként 12 szótag, sorvégek párosan rímelnek. (ritkán négyes rím is található).