- Alapegysége: ütem
- Adott sorfajtát a szótagok és ütemek száma szerint nevezünk el (szótagszámláló verselés, magyaros verselés)
- kétütemű hatos: 3 / 3 Szeretnék / szántani (Népdal)
- kétütemű nyolcas: 4 / 4 Száll a madár / ágrul ágra... (Arany) = felező nyolcas
- kétütemű tizes: 5 / 5 Summáját írom / Eger várának... (Tinódi)
- háromütemű kilences: 3 / 3 / 3 Érik a / ropogós / cseresznye... (Népdal)
- négyütemű tizenkettes: 4 / 2 // 4 / 2 Lóra, magyar, / lóra! // most ütött az / óra!... (Arany)
János vitéz verselése: ütemhangsúlyos felező tizenkettes
„Tüzesen süt le a // nyári nap sugára 12 szótag 6 // 6
Az ég tetejére // a juhászbojtárra.” 12 szótag 6 // 6
Egy soron belül az ütemek határa felezi a szótagok számát, a sor 6 // 6 tagolású, ezért ezt versformát felező tizenkettesnek is nevezik.
A János vitéz rímes alkotás is. (Rím = szavak, szótag sorvégi összecsengése). Páros rímek vannak benne: A A B B
Toldi verselése: ütemhangsúlyos felező tizenkettes
„Ég a napmelegtől a kopár szík sarja, 12 szótag 6 // 6Tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta; 12 szótag 6 // 6
Nincs egy árva fűszál a tors közt kelőben, 12 szótag 6 // 6
Nincs tenyérnyi zöld hely nagy határ mezőben. 12 szótag 6 // 6
Boglyák hűvösében tíz-tizenkét szolga 12 szótag 6 // 6
Hortyog, mintha legjobb rendin menne dolga; 12 szótag 6 // 6
Hej, pedig üresen, vagy félig rakottan, 12 szótag 6 // 6
Nagy szénás szekerek álldogálnak ottan.” 12 szótag 6 // 6
Egy strófa nyolc sorból áll, soronként 12 szótag, sorvégek párosan rímelnek. (ritkán négyes rím is található).