·
lakói: hellének
·
földrajzi adottságok:
o
mediterrán éghajlat
o
nincsenek
nagy folyóvölgyek -> nincs öntözéses földművelés
o
szigetek, öblök, völgyek -> tagolt
o
ércek, márvány
o
olajfa, szőlő, de termőföldben szegény
o
gyér legelők -> kecske, juh
o
tenger!
·
krétai kultúra
o
összekötő kapocs Közel-Kelet és Hellász között
o
Kr.e. 3. évezred: első városok alapítása (pl.
Knosszosz)
o
Kr.e. 2. évezred eleje: városok virágkora!
(paloták, freskók, vízvezeték, szökőkutak)
o
társadalmi felépítés:
§
királyok: katonaság, közigazgatás és gazdasági
élet vezetői
§
előkelő réteg: hajótulajdonosok, kereskedők
(paloták, krétai flotta)
§
közrendűek: földművelés (gabona, olaj, bor),
kézművesség (fazekasság, fémáru)
o
természeti katasztrófák (földrengés, vulkán)
o
akháj törzsek foglalták el (Kr.e.1450 körül)
·
mükénéi kultúra (Kr.e. XVI-XIII.sz.)
o
görög
törzsek, akhájok (fellegvárak, erődök -> gazdasági, politikai irányítási kp.)
o
szótagírás, lineáris b.
o
akháj királyok + katonai vezetői réteg =
védekezés, zsákmányszerzés, harci szekerek
o
kézművesek (erődökben, raktár) -> uralkodói
háztartás (Keleti minta: templomgazdálkodás)
o
kis terület -> föld és zsákmányszerző háborúk
(pl. Kréta elfoglalása, trójai háború)
o
hanyatlásuk után: dór törzsek foglalták el
o
források eredete: mitológiából (pl. Homérosz két
hőskölteménye: Iliász, Odüsszea)
·
átmeneti korszak (Kr.e. XII-VIII.sz)
o
mükénéi rendszer hanyatlása ->új rendszer!
o
központi irányítás nélkül ->
§
helybeli szervezés (pl. családok önállóan
gazdálkodtak, ügyintézésre új kis közösségek),
§
teljes jogú tag, akinek volt saját földje,
§
termény sajátjuk volt, többletet értékesíthették
§
vas eszközök -> termelésfejlődés
·
poliszok (városállamok, pl. Spárta, Délosz)
születése
o
politikai és vallási közösség, tagjai
földtulajdonosok -> polgárjoggal rendelkeztek
o
önálló állam (kb. 500). saját törvénykezés és
igazgatás
o
kezdetben királyok, később névleges hatalam,
irányítás: nagyobb birtokosok kezébe (arisztkárcia) -> arisztokratikus
köztársaság
o
démosz = nép
·
görög gyarmatosítás (Kr.e. VIII-VII.sz)
o
erősödő államok, növekvő lakosság ->
túlnépesedés
o
eladósodás (rossz termés) -> adós
rabszolgaság -> tengerre szálltak, új földet kerestek
o
három fő irányba (54.o. térkép) -> önálló
gyarmatvárosok, anyavárosokkal szoros gazdasági kapcs. (gabonáért kézműipari
termékek, feldolgozott élelmiszerek) -> barbárokkal (fém, szőrme, gabona,
rabszolga cserébe) (55./10 ábra)
o
poliszok népességeltartó ereje megnőtt!
·
gyarmatosítás hatásai:
o
beáramló gabona -> szőlő, olajbogyó és
zöldségtermesztés váltotta fel a helyi termelést
o
ipar, fémmegmunkálás, hajógyártás fejlődik,
export növekszik
o
fejlődő kereskedelem -> pénz megjelenése
(poliszok saját pénzt vertek: kis címletek ezüst és réz, később: aranypénzek)
o
hajózás fejlődése: két v. három evezősoros
hajók, szélesebb vitorlás teherhajók
o
írásbeliség elterjedése (hangjelölő írás
főniciaktól, továbbfejl.: magánhangzókat is jelölték)
·
zsarnokság
o
földbirtokosok (arisztr.dem.) erőfölénye
megingott
o
gazdagabb démosz tagok is bele akartak szólni
o
egyeduralom, zsarnokság (türannisz), zsarnok
(türannosz)
·
hitvilág
o
közös nyelv és hitvilág kötötte össze a poliszok
lakosságát
o
istenek világa nem egyszerre alakult ki:
§
bevándorló akháj pásztorok istene: Zeusz
§
földművelők termékenység istene: Gaia
§
totemizmus (állat alakban megjelenő istenek, pl.
Zeusz - bika)
o
sokistenhit, emberalakú istenek, emberi
természet/vágyak, közös: halhatatlanok, csodás tulajdonságok, saját hatáskörök
(pl. Posszeidon: földrengés, tengeri vihar ura, Pallasz Athéné: Athén
védelmezője, bölcsesség istene) – 59.o.
o
mítoszok, választ adtak a fő kérdésekre
o
halál után: Hádész birodalmában szenvedések,
hősök: örök boldogság
o
szertartások (ünnepek, áldozat) -> poliszhoz
tartozást is kifejezték
o
spec. szentélyek (pl. jóslásra, gyógyításra)
-> saját papi testület (pl. Delphói jósda, Aszklépiosz)
·
sport -> istenek iránti tiszteletre:
versenyek (poliszhoz tartozás!) -> olimpiák
o
kezdetben csak futás, később ötpróba
(st.futás,távolug,. diszkoszvetés, gerely, birkózás ), ökölvívás, pankráció,
fegyveres futás, kocsiverseny, lóőverseny
o
1 majd 5 nap
o
győzelemig játszottak, csal első helyezést
jutalmazták (olajfa koszorú, hősként tisztelték őket)
o
csak szabad, férfi polgároknak, meztelenül
·
Athén (jón)
o
mükénéi görögség egykori kp., erős falak,
menedék, megmaradt
o
polisszá szerv. Kr.e. VII.sz.
o
nem gyarmatosított, de kereskedett ->
kézműipar, hajózás fejl.
o
kikötője: Spireus
o
arisztokrácia <-> démosz szembenállása
§
király
-> 1, 3, 9 arkón , életre, 10 évre, 1 évre vál., csak arisztr.
lehetett
§
legfőbb bírói testület (Árész domb) szintén
arkónok
§
belső ellentétek:
·
démosz számára nem bizt.pol-i jogokat -> gazdag kereskeskedők és
iparosok
·
elszegényedő földbirt. -> adós rabszolg.
·
kr.e. 621 Drakói törv. (írott
törvény, arisztr. védelme)
o
Szolón arkhón (kr.e. 594)
§
haderő átalakulás: arisztr. lovassággal szemben
megnőtt a gyalogosok és flotta szerepe (démosz)
§
törvénye: adós rabszolgaság és adósságok
eltörlése, pol. jog alapja: nem a származás, hanem a vagyon, társadalmi szerep
leosztása -> démosz vagyonos tagjai nagyobb szerephez jutnak, népgyűlés
hatáskörét növelte -> demokrácia alapja, de a feszültség fennmaradt (65.o.
törvények)
§
demokrácia = 63.o.
§
csak athéni szül. férfiak, betelepülők
(metóikoszok) nem!
o
Peiszisztratosz (67.o.)
§
megszerezte az egyeduralmat (türannosz, Kr.e.
560-527.)
·
fegyvereseket toborzott
·
földet osztott a szegényeknek
·
évi adó -> nagyszabású építkezések (démosz
támogatók!)
·
kereskedelmi kapcsolatok építése -> fejlődés!
§
Athén megerősödött, démosz megerősödött,
Peisz.halála után az egyeduralmat nem tudták sokáig fenntartani (Kr.e. 510)
o
Kleiszthenész reformjai (Kr.e.508)
§
új intézményrendszer -> zsarnokság kizárására
§
új területi egységek szerint (származás ill.
vagyoni helyzet helyett) -> szélesebb demokrácia (65.o. ábra, 67.o. ábra és
térkép)
·
legfőbb hatalom: népgyűlés (minden teljes jogú
Athéni polgár)
·
500-ak tanács (területi felosztás alapján),
törvényjavaslatok, kisebb döntések
·
arkhónok tanácsa (tisztviselők ellenőrzésére)
·
sztratégosz (katonai vezetők): választották, nem
sorsolták, tényleges irányítók, egy éves hivatali idő, meghosszabbítható
§
cserépszavazás: 10 évre elűzhették Athénból
·
Spárta (dórok)
o
társadalom:
§
élen: birtokos arisztokrata réteg (legtöbb jog)
§
lakosság: gyakorlott harcosok (hatalom
fenntartására, 10x akháj többséget tett rabszolgává)
§
metoikoszok (körüllakók, peremvidéken) – nem
teljes jogúak (3x) -> kézműipar, vasérc bányászat (nincs politikai jog, csak
segédhad)
§
helóták (akháj őslakosok utódai, jogfosztottak,
családban éltek, ingóság örökölhetők) ->
földművesek (termés felét beszolg., föld nem az ő tulajdonuk)
o
állam (életkor és tekintély alapján ->
arisztokratikus állam, 69.o. ábra):
§
30 év feletti spártai, de korlátozott jogok (elé
terjesztett jav. elfog. v. elutasít)
§
valódi hatalom: arisztokrata nemzettségek
kezében -> két király (hadvezérek, korl. jogkör)
§
vének tanácsa: 2 király + 28 férfi 60 év felett
(népgyűlés választása alapján), népgyűlést feloszlathatta
§
tényleges irányító: 5 db 30 év feletti polgár
egy évre: bíráskodás, ellenőrzés, külpolitika irányítása
o
Peloponészoszi szövetség (Kr.e.VI.sz) –
városszövetség, arisztokratikus államokat támogatta
o
spártai nevelés és életmód
§
fő cél: fiúk jó katonák, lányok jó katonákat
szülő anyák
§
Taigetosz
§
gyereknevelés az állam feladata
§
7 éves korban családból kikerül, katonai
fegyelem, testi megpróbáltatások, könyörtelenség az ellenséggel
§
30 éves korig: harcosok közössége (házasság után
is együtt étkeztek)
§
60 éves korig: katonakötelesek
§
testedzés!
Görög-perzsa háborúk
·
Első szakasz: Kr.e. 492-490. (73.o. ábra)
o
perzsa terjeszkedés -> elvágta Athén
kereskedelmi útvonalait
o
Athén segítette a kis-ázsiai jón városokat I.
Dareiosszal szemben
§
Kr.e. 492.
perzsa támadás, de trákok ellen elvéreztek
§
Kr.e. 490. vízi úton támadtak -> Marathon
-> eltérő harcmodor:
·
9000 athéni, nehézfegyverzet, gyalogság, falanx
(közelharc)
·
20-25000 perzsa, lovas és gyalogos, íjászok
(távoli íjzápor)
§
Athéni győzelem, Militádész
·
felkészülés a folytatásra, két irányzat: (74.o.
ábra)
o
szárazföldi sereg erősítése (arisztokrácia,
parasztság, …): Arisztótelész (cserépszavazással száműzték)
o
Tengeri flotta fejlesztése (kereskedők,
kézművesek, …): Themisztoklész
·
Második szakasz: Kr.e. 480-479. (75.o. ábra)
o
Kr.e. 80. Xerxész perzsa király, Dardanellákon
(hellészpontosz) át -> sok város behódolt, Athén és Spárta ellenállt
o
Leonidász spártai király, Thermopülai szoros,
megpróbálta feltartóztatni…
o
görög visszavonulás, Athén feladása, lakosság
Szalamisz szigetére
o
Szalamisznál tengeri ütközet, görög győzelem,
perzsa visszavonulás
o
Kr.e. 479. görög földön maradt perzsákat
legyőzték
o
Kis-ázsiai görög győzelem -> közvetlen hódítás
veszélye elhárítva
·
Befejező szakasz: Kr.e.479-448.
o
Kr.e. 478. Déloszi szövetség: Athén +
szigetvilág városai (Spárta ellenezte) -> háború folytatása, kereskedelmi
érdekből (pénztár: Délosz szigetén)
o
Kr.e. 448. görög-perzsa békekötés
Athéni demokrácia fénykora (Kr.e.V.sz.)
és hanyatlása
·
Periklészi demokrácia (sztratégosz, 15 évig)
-> Athén fénykora (78.o. ábra)
o
szabad polgárok jogi egyenlősége mellett napidíj
bevezetése -> közéletben való gyakorlati részvétel szegényebbek számára is !
·
gazdasági fellendülés -> társadalmi
átrendeződés
o
virágzó gazdaság: fazekasság, fémipar,
hajóépítés, nagy építkezések -> építészet
o
kereskedelem!
Saját behozatal/kivitel + közvetítő kereskedelem
o
ipar: szakosodás, nagyobb műhelyek:
rabszolgamunka
o
polgároknak: adó nincs, többieknek van
o
bevételi forrás még: kikötői forgalom, Laurioni
ezüstbányák, bíróság
è
vagyoni különbségek növekedése!
·
Peloponnészoszi háború (Kr.e. 431-404) (80.o.
térkép)
o
Déloszi szövetség tagjai: adófizetők –>
fegyveres kényszerítés Athén részéről (pl. Naxosz leigázása)
o
Athén – Korinthosz ellentét
o
Spárta és Athén kereskedelmi versenytársai ->
Athén ellen: 431-ben kitört a háború
o
Háború előtti állapot visszaállítása (ellentétek
maradtak)
o
Spárta a perzsákhoz fordult -> tengeri haderő
-> végül Athén békét kért -> békekötés (Kr.e. 404) -> athéni szövetség
felbomlása, város és flotta lerombolása
·
Polisz-rendszer válsága
o
Állandósult háborúk, ellentétek fokozódása
o
Vezető szerep: Spártáé, majd Théba emelkedett
fel
o
Nagyüzemek (rabszolgamunka), középréteg (paraszt,
kézműves) elszegényedett
o
Felelős polgárokból –> demagóg tömeg
(elvtelen ígéretekkel irányítható)
o
Zsoldosok -> zsoldért, polgárok ellen is
bevethető
