Krétai és mükénéi kultúra
·
lakói: hellének
·
földrajzi adottságok:
o
mediterrán éghajlat
o
nincsenek
nagy folyóvölgyek -> nincs öntözéses földművelés
o
szigetek, öblök, völgyek -> tagolt
o
ércek, márvány
o
olajfa, szőlő, de termőföldben szegény
o
gyér legelők -> kecske, juh
o
tenger!
·
krétai
kultúra
o
összekötő kapocs Közel-Kelet és Hellász között
o
Kr.e. 3. évezred: első városok alapítása (pl.
Knosszosz)
o
Kr.e. 2. évezred eleje: városok virágkora!
(paloták, freskók, vízvezeték, szökőkutak)
o
társadalmi felépítés:
§
királyok: katonaság, közigazgatás és gazdasági
élet vezetői
§
előkelő réteg: hajótulajdonosok, kereskedők
(paloták, krétai flotta)
§
közrendűek: földművelés (gabona, olaj, bor),
kézművesség (fazekasság, fémáru)
o
természeti katasztrófák (földrengés, vulkán)
o
akháj törzsek foglalták el (Kr.e.1450 körül)
·
mükénéi
kultúra (Kr.e. XVI-XIII.sz.)
o
görög
törzsek, akhájok (fellegvárak, erődök -> gazdasági, politikai irányítási
kp.)
o
szótagírás, lineáris b.
o
akháj királyok + katonai vezetői réteg =
védekezés, zsákmányszerzés, harci szekerek
o
kézművesek (erődökben, raktár) -> uralkodói
háztartás (Keleti minta: templomgazdálkodás)
o
kis terület -> föld és zsákmányszerző háborúk
(pl. Kréta elfoglalása, trójai háború)
o
hanyatlásuk után: dór törzsek foglalták el
o
források eredete: mitológiából (pl. Homérosz két
hőskölteménye: Iliász, Odüsszea)
Polisz születése és a görög gyarmatosítás
·
átmeneti
korszak (Kr.e. XII-VIII.sz)
o
mükénéi rendszer hanyatlása ->új rendszer!
o
központi irányítás nélkül ->
§
helybeli szervezés (pl. családok önállóan
gazdálkodtak, ügyintézésre új kis közösségek),
§
teljes jogú tag, akinek volt saját földje,
§
termény sajátjuk volt, többletet értékesíthették
§
vas eszközök -> termelésfejlődés
·
poliszok
(városállamok, pl. Spárta, Délosz) születése
o
politikai és vallási közösség, tagjai
földtulajdonosok -> polgárjoggal rendelkeztek
o
önálló állam (kb. 500). saját törvénykezés és
igazgatás
o
kezdetben királyok, később névleges hatalam,
irányítás: nagyobb birtokosok kezébe (arisztkárcia) -> arisztokratikus
köztársaság
o
démosz = nép
·
görög
gyarmatosítás (Kr.e. VIII-VII.sz)
o
erősödő államok, növekvő lakosság ->
túlnépesedés
o
eladósodás (rossz termés) -> adós
rabszolgaság -> tengerre szálltak, új földet kerestek
o
három fő irányba (54.o. térkép) -> önálló
gyarmatvárosok, anyavárosokkal szoros gazdasági kapcs. (gabonáért kézműipari
termékek, feldolgozott élelmiszerek) -> barbárokkal (fém, szőrme, gabona,
rabszolga cserébe) (55./10 ábra)
o
poliszok népességeltartó ereje megnőtt!
·
gyarmatosítás
hatásai:
o
beáramló gabona -> szőlő, olajbogyó és zöldségtermesztés
váltotta fel a helyi termelést
o
ipar, fémmegmunkálás, hajógyártás fejlődik,
export növekszik
o
fejlődő kereskedelem -> pénz megjelenése
(poliszok saját pénzt vertek: kis címletek ezüst és réz, később: aranypénzek)
o
hajózás fejlődése: két v. három evezősoros
hajók, szélesebb vitorlás teherhajók
o
írásbeliség elterjedése (hangjelölő írás
főniciaktól, továbbfejl.: magánhangzókat is jelölték)
·
zsarnokság
o
földbirtokosok (arisztr.dem.) erőfölénye
megingott
o
gazdagabb démosz tagok is bele akartak szólni
o
egyeduralom, zsarnokság (türannisz), zsarnok
(türannosz)
Görögséget összekötő kapocs: hitvilág
·
hitvilág
o
közös nyelv és hitvilág kötötte össze a poliszok
lakosságát
o
istenek világa nem egyszerre alakult ki: (59.o.
ábra)
§
bevándorló akháj pásztorok istene: Zeusz
§
földművelők termékenység istene: Gaia
§
totemizmus (állat alakban megjelenő istenek, pl.
Zeusz - bika)
o
sokistenhit, emberalakú istenek, emberi
természet/vágyak, közös: halhatatlanok, csodás tulajdonságok, saját hatáskörök
(pl. Posszeidon: földrengés, tengeri vihar ura, Pallasz Athéné: Athén
védelmezője, bölcsesség istene) – 59.o.
o
mítoszok, választ adtak a fő kérdésekre
o
halál után: Hádész birodalmában szenvedések,
hősök: örök boldogság
o
szertartások (ünnepek, áldozat) -> poliszhoz
tartozást is kifejezték
o
spec. szentélyek (pl. jóslásra, gyógyításra)
-> saját papi testület (pl. Delphói jósda, Aszklépiosz)
·
sport
-> istenek iránti tiszteletre: versenyek (poliszhoz tartozás!) ->
olimpiák
o
kezdetben csak futás, később ötpróba
(st.futás,távolug,. diszkoszvetés, gerely, birkózás ), ökölvívás, pankráció,
fegyveres futás, kocsiverseny, lóőverseny
o
1 majd 5 nap
o
győzelemig játszottak, csal első helyezést
jutalmazták (olajfa koszorú, hősként tisztelték őket)
o
csak szabad, férfi polgároknak, meztelenül
Démosz polgárjogi küzdelme Athénban (jónok)
o
mükénéi görögség egykori kp., erős falak,
menedék, megmaradt
o
polisszá szerv. Kr.e. VII.sz.
o
nem gyarmatosított, de kereskedett ->
kézműipar, hajózás fejl.
o
kikötője: Spireus
·
arisztokrácia <-> démosz szembenállása
o
király
-> 1, 3, 9 arkón , életre, 10 évre, 1 évre vál., csak arisztr.
lehetett
o
legfőbb bírói testület (Árész domb) szintén
arkónok
o
belső ellentétek:
§
démosz számára nem bizt.pol-i jogokat -> gazdag kereskeskedők és
iparosok
§
elszegényedő földbirt. -> adós rabszolg.
§
kr.e. 621 Drakói törv. (írott
törvény, arisztr. védelme)
·
Szolón arkhón (kr.e. 594)
o
haderő átalakulás: arisztr. lovassággal szemben
megnőtt a gyalogosok és flotta szerepe (démosz)
o
törvénye: adós rabszolgaság és adósságok
eltörlése, pol. jog alapja: nem a származás, hanem a vagyon, társadalmi szerep
leosztása -> démosz vagyonos tagjai nagyobb szerephez jutnak, népgyűlés
hatáskörét növelte -> demokrácia alapja, de a feszültség fennmaradt (65.o.
törvények)
o
demokrácia = 63.o.
o
csak athéni szül. férfiak, betelepülők
(metóikoszok) nem!
·
Peiszisztratosz (67.o.)
o
megszerezte az egyeduralmat (türannosz, Kr.e.
560-527.)
§
fegyvereseket toborzott
§
földet osztott a szegényeknek
§
évi adó -> nagyszabású építkezések (démosz
támogatók!)
§
kereskedelmi kapcsolatok építése -> fejlődés!
o
Athén megerősödött, démosz megerősödött,
Peisz.halála után az egyeduralmat nem tudták sokáig fenntartani (Kr.e. 510)
·
Kleiszthenész reformjai (Kr.e.508)
o
új intézményrendszer -> zsarnokság kizárására
o
új területi egységek szerint (származás ill.
vagyoni helyzet helyett) -> szélesebb demokrácia (65.o. ábra, 67.o. ábra és
térkép)
§
legfőbb hatalom: népgyűlés (minden teljes jogú
Athéni polgár)
§
500-ak tanács (területi felosztás alapján),
törvényjavaslatok, kisebb döntések
§
arkhónok tanácsa (tisztviselők ellenőrzésére)
§
sztratégosz (katonai vezetők): választották, nem
sorsolták, tényleges irányítók, egy éves hivatali idő, meghosszabbítható
o
cserépszavazás: 10 évre elűzhették Athénból
Egy másik görög út: Spárta (dórok)
·
társadalom:
o
élen: birtokos arisztokrata réteg (legtöbb jog)
o
lakosság: gyakorlott harcosok (hatalom
fenntartására, 10x akháj többséget tett rabszolgává)
o
metoikoszok (körüllakók, peremvidéken) – nem
teljes jogúak (3x) -> kézműipar, vasérc bányászat (nincs politikai jog, csak
segédhad)
o
helóták (akháj őslakosok utódai, jogfosztottak,
családban éltek, ingóság örökölhetők) ->
földművesek (termés felét beszolg., föld nem az ő tulajdonuk)
·
állam (életkor
és tekintély alapján -> arisztokratikus állam, 69.o. ábra):
o
30 év feletti spártai, de korlátozott jogok (elé
terjesztett jav. elfog. v. elutasít)
o
valódi hatalom: arisztokrata nemzettségek
kezében -> két király (hadvezérek, korl. jogkör)
o
vének tanácsa: 2 király + 28 férfi 60 év felett
(népgyűlés választása alapján), népgyűlést feloszlathatta
o
tényleges irányító: 5 db 30 év feletti polgár
egy évre: bíráskodás, ellenőrzés, külpolitika irányítása
·
Peloponészoszi szövetség (Kr.e.VI.sz) –
városszövetség, arisztokratikus államokat támogatta
·
spártai
nevelés és életmód
o
fő cél: fiúk jó katonák, lányok jó katonákat
szülő anyák
o
Taigetosz
o
gyereknevelés az állam feladata
o
7 éves korban családból kikerül, katonai
fegyelem, testi megpróbáltatások, könyörtelenség az ellenséggel
o
30 éves korig: harcosok közössége (házasság után
is együtt étkeztek)
o
60 éves korig: katonakötelesek
o
testedzés!
Görög-perzsa háborúk
·
Első
szakasz: Kr.e. 492-490. (73.o. ábra)
o
perzsa terjeszkedés -> elvágta Athén
kereskedelmi útvonalait
o
Athén segítette a kis-ázsiai jón városokat I.
Dareiosszal szemben
§
Kr.e. 492.
perzsa támadás, de trákok ellen elvéreztek
§
Kr.e. 490. vízi úton támadtak -> Marathon
-> eltérő harcmodor:
·
9000 athéni, nehézfegyverzet, gyalogság, falanx
(közelharc)
·
20-25000 perzsa, lovas és gyalogos, íjászok
(távoli íjzápor)
§
Athéni győzelem, Militádész
·
felkészülés
a folytatásra, két irányzat: (74.o. ábra)
o
szárazföldi sereg erősítése (arisztokrácia,
parasztság, …): Arisztótelész (cserépszavazással száműzték)
o
Tengeri flotta fejlesztése (kereskedők,
kézművesek, …): Themisztoklész
·
Második
szakasz: Kr.e. 480-479. (75.o. ábra)
o
Kr.e. 80. Xerxész perzsa király, Dardanellákon
(hellészpontosz) át -> sok város behódolt, Athén és Spárta ellenállt
o
Leonidász spártai király, Thermopülai szoros,
megpróbálta feltartóztatni…
o
görög visszavonulás, Athén feladása, lakosság
Szalamisz szigetére
o
Szalamisznál tengeri ütközet, görög győzelem,
perzsa visszavonulás
o
Kr.e. 479. görög földön maradt perzsákat
legyőzték
o
Kis-ázsiai görög győzelem -> közvetlen
hódítás veszélye elhárítva
·
Befejező
szakasz: Kr.e.479-448.
o
Kr.e. 478. Déloszi szövetség: Athén +
szigetvilág városai (Spárta ellenezte) -> háború folytatása, kereskedelmi
érdekből (pénztár: Délosz szigetén)
o
Kr.e. 448. görög-perzsa békekötés
Athéni demokrácia fénykora (Kr.e.V.sz.) és hanyatlása
·
Periklészi
demokrácia (sztratégosz, 15 évig) -> Athén fénykora (78.o. ábra)
o
szabad polgárok jogi egyenlősége mellett napidíj
bevezetése -> közéletben való gyakorlati részvétel szegényebbek számára is !
·
gazdasági
fellendülés -> társadalmi átrendeződés
o
virágzó gazdaság: fazekasság, fémipar,
hajóépítés, nagy építkezések -> építészet
o
kereskedelem!
Saját behozatal/kivitel + közvetítő kereskedelem
o
ipar: szakosodás, nagyobb műhelyek:
rabszolgamunka
o
polgároknak: adó nincs, többieknek van
o
bevételi forrás még: kikötői forgalom, Laurioni
ezüstbányák, bíróság
è
vagyoni különbségek növekedése!
·
Peloponnészoszi
háború (Kr.e. 431-404) (80.o. térkép)
o
Déloszi szövetség tagjai: adófizetők –>
fegyveres kényszerítés Athén részéről (pl. Naxosz leigázása)
o
Athén – Korinthosz ellentét
o
Spárta és Athén kereskedelmi versenytársai ->
Athén ellen: 431-ben kitört a háború
o
Háború előtti állapot visszaállítása (ellentétek
maradtak)
o
Spárta a perzsákhoz fordult -> tengeri haderő
-> végül Athén békét kért -> békekötés (Kr.e. 404) -> athéni szövetség
felbomlása, város és flotta lerombolása
·
Polisz-rendszer
válsága
o
Állandósult háborúk, ellentétek fokozódása
o
Vezető szerep: Spártáé, majd Théba emelkedett
fel
o
Nagyüzemek (rabszolgamunka), középréteg
(paraszt, kézműves) elszegényedett
o
Felelős polgárokból –> demagóg tömeg
(elvtelen ígéretekkel irányítható)
o
Zsoldosok -> zsoldért, polgárok ellen is
bevethető
Mindennapi
élet
·
Ruházat
o
Férfiak: egyszerű ruházat Nők: khiton
o
mezítláb/saru/csizm
·
Hajviselet
o
...divat szerint
o
Férfiak- hosszúhaj+szakáll ->
rövidhaj+borotvált áll
o
Nők- hosszúhaj -> szalaggal díszített ->
göndör haj
·
Étkezés
o
lakosság: kása,kenyér (árpa,búza) + hal,sajt +
olajbogyó,szőlő,füge
o
jómódúak: búzakenyér + hús (juh,szarvasmarha)
o
vízzel kevert bor
·
Gyógyítás
o
Hippokratész (jelentős orvos
·
Közösségi élet
o
Sport -> nagyon komolyan vették a sportot
o
Kakasviadal -> nagy összegben fogadtak rá
o
nők szerepe: a család, vagyoni alapon
házasodtak, özvegy asszonynak férje fivéréhez kellett hozzámennie (vagyon
megőrzése miatt), politikai jogaik nem voltak + hetérák (művelt társaságokban
megjelenő nők, szórakozást szolgálták, táncban, zenében, költészetben műveltek
voltak)
Építészet,
szobrászat
·
köznépi építkezés, lakóházak:
o
ált. egyszintes házak, kifelé zárt,
vályogtégla+cseréptető, udvar középen + szentély, északi rész hálószobák
o
egyszerű berendezési tárgyak(ágy, asztal, szék +
kerevet, ládák), kerámiák (vázák, tálak, csészék, vörös és fekete színűek,
geometriai formák – majd állatok, emberek, mitológiai alakok)
o
gazdagabbaknál: falakon textília, falfestmények,
padozaton mozaikok
·
köztereken: üzleti, vallási és politikai élet
színtere
o
agora: piactér, város központja, oszlopcsarnok
(sztoa) (legkorábbi agora: Drérosz)
·
középületek (templomok, színházak, stadionok,
oszlopcsarnokok) -> mészkő, márvány, művész kivitel, megmunkált kőkockák +
vaskapocs, oszlop! (nincs boltozat)
o
Akropolisz (Athén, Fellegvár), Periklész, DNy:
Niké temploma -> Parthenón (Pallasz Athéné templom, Kr.e. 448-431, díszét
angolok ellopták, lőporraktár felrobbant),
oszlopcsarnok 4 része: lábazat, lépcsős talpazat, nyakazat – oszlop, törzs, tümpanon
oszlopcsarnok 4 része: lábazat, lépcsős talpazat, nyakazat – oszlop, törzs, tümpanon
o
3 oszlop típus: dór, jón, korintoszi
o
női oszloptartó: Khauratira, férfi oszloptartó:
Atlasz
o
díszítés: szobrok, fríz (dombormű-sor),
szobrászok: Müron, Pheidiasz
·
építkezés/szobrászat jellemzői - korszakok
szerint
o
őskor (Kr.e. II. évezred vége – Kr.e. 8.sz.
vége)
§
kevés lelet, Thermania Apollón szentély
§
szobrászatban: geometrikus kor (Kr.e. I. évezred
– Kr.e. 7.sz): festéssel díszített agyag szobrok
o
archaikus kor (Kr.e. 7-5. sz.)
§
dór stílus (kő), oszlopcsarnok
§
szobrászat jell.: merev testtartás
§
Zenosz templom, Hérosz templom, birkózó tér
o
klasszikus kor (Kr.e. 5-4.sz)
§
jón (márvány)
§
Zeusz templom (kr.e. 570-456)
§
szobrászat jell.: élethű ábrázolás, érzelmeket
kifejező szobrok és domborművek (kontraposz: szobrászati kompozíciós elv, az
emberi test ellentétes mozdulataiból alakít ki egyensúlyt, de feszültséget
teremt)
o
hellenizmus (Kr.e. 2.század)
§
Manu ?
§
színház, könyvtár
§
építkezés alapanyagai (Periklész + Phitarkosz
írásaiból ismertek): arany, mészkő, bronz, elefántcsont, ében, ciprus
·
szobrászok
o
Mürón (Kr.e. 5.sz.): Afrikából származik,
fia/tanítványa: Lükion, ismert művei: „Diszkoszvető”, „Athéné”
o
Pheidiász
(szobrász, építész): tervezte: Parthenon, Ereszteieion, szobra: 12 m
magas Zeusz szobor, 9 m magas harcos Athéne aranyozott szobra, Periklészt
segítette
Színház
o
kezdetben: Dionüszosz (bor istene, Zeusz+Perszephone)
tiszteletére tartott szertartás, majd önálló művész ág
o
kezdetben: agorán, majd szabadtéri színházakban
(pl. Akropoloisz oldalában)
o
versenyek a szerzők részére
o
csak férfi színészek, maszkokkal adták elő,
magas talpú cipő, egyszerű ruha
o
színház 4 fő része:
§
szkéné (színpad)
§
proszkénion
§
orkesztra (kórus)
§
theatron (nézőtér), L-alakú üléssorok, érkezési
sorrendben, legfelső sorban is jól láttak és hallottak, akár 10.000 néző!
o
írók:
§
Theszpiosz (Kr.e. 6.sz.) első költő, rendező,
színész!
§
Aiszkhülosz (Kr.e. 6.sz) kb. 90 drámát írt, pl.
„Leláncolt Odüsszeusz”
§
Szophoklész (Kr.e. 5.sz) 120 drámát írt, pl.
„Anthikoné”, „Oidipusz király”
§
Euripidesz (Kr.e. 5.sz) 18 drámája maradt fenn,
pl. „Elektra”
§
Arisztophanész (Kr.e. 4-5.sz) ókomédiák mestere
(híres embereket gúnyolja)
o
dráma 6
része: bevezetés (expozíció), bonyodalom, konfliktus/tetőpont,
krízis/válság, késleltetés (retardáció), katasztrófa/megoldás (fénykor: Kr.e.
5.sz)
Történetírás
o
önálló tudományág, amikor ne csupán az események
leírása, hanem megkísérelték az eseményeket irányító tényezők feltárását is
o
Hérodotosz
(Kr.e. 484-425): „történetírás atyja”
§
első, aki mozgatórugókat is kereste
§
kilenc kötetes könyve: Közel-kelet népeinek és a
görög-perzsa háborúk története
§
mitológikus magyarázat helyett törekedett a
történelmi hűségre
§
„népek történelme körforgásszerűen változik”
(virágkor -> hanyatlás –> újból felvirágzás)
§
tudós (világtérkép)
o
Thuküdidész (Kr.e. 460-395):
§
görög történetíró (Peloponészoszi háború
története – sztratégoszként személyes tapasztalatai is voltak! , Athén
hanyatlása)
§
Periklész ellenfele (trák származású)
Mitológiától
a filozófiáig
·
mitológia
o
kezdetben amit nem tudtak megmagyarázni, azt
istenekhez kötötték (mitológiai magyarázatok)
o
nem tudomány, hanem életforma
·
filozófia
megjelenése: Milétosz
o
philo+szophia = bölcsesség szeretete
(szaktudományok alapjaivá vált)
o
Milétoszban
(Jónia, keleti kapcsolatok) bontakozott ki Kr.e. 6. században
o
kezdetben még nem léteztek külön tudományágak
(természeti jelenségeket, politikát és művészetet egyben vizsgálták)
o
kezdetben legfőbb kérdés: a világ keletkezése
->5 őselemből vezették le a világ eredetét (föld, tűz, víz, levegő, éter),
összefüggéseket kerestek, saját tapasztalataikból indultak ki
o
Hérakleitosz
(Kr.e. 544-484): természeti és társadalmi környezet változásait vizsgálta, úgy
vélte: minden létező dolog, ellentétes erők kölcsönhatásának eredménye
->dialektika, „nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni” (örökös változás,
mégis van állandóság)
·
szofisták
(bölcsek, első hivatásos értelmiségi réteg!)
o
fizetség ellenében készítették fel a politikai
életben érvényesülni akaró fiatalokat a szónoklásra és vitatkozásra
o
nem egységes világképet adtak, hanem
gondolkodásra, meggyőzésre, szónoklásra (retorika) tanítottak
o
„bármit be lehet bizonyítani, és annak az
ellenkezőjét is” (minden viszonylagos, relatív, nem lehet eldönteni, mi a jó
vagy rossz)
o
kereskedelem fejlődésével megismerték más népek
eltérő szokásait, törvényeit is – ez is őket igazolta
o
egyik képviselője: Prótagorász, „Mindennek a
mértéke az ember”
o
szofista mostani jelentése = szófacsaró,
látszattudós
·
görög filozófusok
o
Szókratész
(Kr.e. 469-399):
§
Athénban született, 18 éves korában katona
§
nem alapított iskolát (sétálás közben
beszélgettek)
§
túlzásba vitt viszonylagosság ellen lépett fel!
(sokan már az alapvető emberi értékeket is kétségbe vonták)
§
tanításai:
·
léteznek örök érvényű értékek (pl. igazság,
szeretet)
·
feladat: a fogalmak helyes jelentésének
megismerése (amit tapasztalunk, az változhat, de a fogalmak azonosak maradnak)
·
„Ismerd meg önmagad!”
·
„A tudás erény, a tudatlanság bűn.”
·
„A törvényt akkor is be kell tartani, ha rossz.”
o
Platón
(Kr.e. 427 . 368)
§
előkelő családból származott, politikusokban
csalódott, ezért filozófusnak ment, Szókratész tanítványa (továbbfejlesztette a
gondolatait)
§
bölcseleti iskolát alapított Akadémosz ligetében
-> akadémia kifejezés eredete
§
tanításai:
·
IDEA-tan (csak Platónra jellemző): csak akkor
beszélhetünk örök értékekről, ha a világban tapasztalható dolgoknak létezik egy
tökéletes mintája is (örök ideák világa). Ennek a világnak csupán az árnyképe a
mi tökéletlen világunk. (megszületés előtt az ember lelke ebben az ideavilágban
volt, ezért ismeri fel a földi világ dolgait) - (Barlang hasonlat)
·
sokat foglalkozott azzal, hogy milyen az ideális
állam: élén a bölcsek (tudás alapján) + harcosok (védelem) + dolgozók
(termelőmunka)
o
Arisztótelész
(Kr.e. 384 – 322)
§
Platón tanítványa, Nagy Sándor tanítója
§
Athéban tudományos műhelyt alapít (könyvtár + természetrajzi
gyűjtemény -> nagy mennyiségű ismeretanyag!) -> későbbi szaktudományok
alapjait itt tették le (pl. logika = gondolkodás folyamatát vizsgáló tudomány)
§
iskolát alapított, praktikus + politikus +
teoretikus tudományok
§
tanításai:
·
anyagi és szellemi világ is létező, a szellemi
világ a magasabb rendű (az a mozgató) + létezik egy abszolút szellem („első
mozgató”, isten) ami fenntartja a
világot (ellentéte: materialista szemlélet)
·
államelmélete: zsarnokságot és a túlzott
demokráciát is elvetette -> igazságos egyeduralom
·
arany középút
·
„Semmi sem létezik, minden csak látszat”
Kr.e. 168 Rómaiak elfoglalják Hellászt
-> Achaia provincia
Nagy Sándor
I. Alexandrosz
– egyesíti a makedón törzseket
-
Központi irányítás (Pella)
II.
Philipposz (Kr.e. 359-336.) – Görögországot fennhatósága alá vonta
-
Megerősítette Makedóinát (főváros: Pella)
-
thébai mintára (aranypénz, hadsereg – makedón
falanx)
-
célja: görög föld meghódítása – ennek hatására
két irányzat:
o
makedónbarát irányzat (Iszokratész, Perzsa
Birodalom meghódításában látta a görög válság megoldását)
o
poliszok függetlenségéért (Démoszthenész,
philippikák, ezt a néhány poliszt Philliposz legyőzte)
Alexandrosz
(Nagy Sándor, szül: Kr.e. 356, uralkodása: Kr.e. 336-323
-
kitűnő, katonai nevelés, Arisztotelész tanította
(95-96-97.o. képek)
-
Perzsa Birodalom ellen hadjárat (Kb. 30.000
gyalogos. 5.000 lovas, Perzsa Birodalom belső harcok)
-
Kr.e. 334 – Dardanellákon átkeltek, Granikosz
folyónál összecsapás
-
Megszáll Gordionban (gordiuszi csomó)
-
Kr.e. 333 – Isszosz-nál III. Dareiosz perzsa
király (kr.e. 335-330) ellen
-
Fönícia, Palesztina, Egyiptom
(Alexandria megalapítása)
-
Kr.e. 331 – Gaugaméla (király elmenekült, de
egyik helytartója megölte)
-
Perszepolisz elfoglalása (főváros)
-
India (innen fordult vissza,
lázadozó sereg)
-
Perzsa uralkodó
-
Feleségül vette a perzsa király lányát
-
Helyi vezető réteggel együttműködött
-
Városokat alapított közlekedési csomópontokon
(pl. Alexandria)
-
Birodalma: Dunától az Indusig (sok nép, sok
vallás, hadsereg tartotta össze)
-
Görög-kelet ötvöződése -> hellenizmus
-
Halála utána 3 részre szakad –>
hellenisztikus államok
Hellenizmus
Hellenisztikus
államok (101.o. térkép)
-
Nagy Sándor halála -> hadvezérei között harc
-> birodalom felbomlása, új államok
o
Ptolemaiosz -> ptolemaidák: Egyiptom
(korlátlan hatalom!)
o
Szeleakosz -> Szeleukidák: Kis-Ázsia,
Mezopotámia, India (hatalmas terület, később szétesett)
o
Antigonosz -> antigonidák: Európai területek
(később görög területek leválása)
Hellenisztikus
gazdaság
-
Keleti és görög kultúra összeolvadása ->
jelentős gazdasági fellendülés! (kereskedelem, árutermelés)
-
Görög telepesek városai (pl. Alexandria): ipar,
kereskedelem, kultúra központjai!
Hellenisztikus
társadalom (102.o. ábra)
-
Despotikus uralkodók + arisztokráciának
földbirtokok (papi, katonai, hivatlanoki)
-
Földművelés: rabszolgák v. függő helyzetű
szabadokkal
-
Görög lakosságú városok: kiváltságos helyzet
(uralkodók támaszai őslakosokkal szemben)
Tudomány
-
Görög tudományos gondolkodás + keleti ismeretek
->kulturális fellendülés
-
Természettudomány, technikai vívmányok. Pl.
vízellátás,tervezett városok
-
Muszeion (tudományos műhely és könyvtár,
Alexandria, I. Ptolemaiosz)
Hitvilág
-
Új istenek keresése
-
Hadvezérek, uralkodók istenként való tisztelete
-
Misztérium vallások -> biztonságot és
túlvilági boldogságot ígér (zárt vallási közösség, beavatás révén) pl.
Mithrász, Ízisz
Művészetek
-
Despotizmus –> korlátázott politikai jogok
-> családi élet, művészet vált fontosabbá
-
Monumentális alkotások, pl. rhodoszi kolosszus,
alexandriai világítótorony
-
Magánszemély megrendelők, pl. munka, családi
élet, …
-
Idealizált ábrázolás helyett -> realizmus
(valós, egyéni ábrázolás)
