Agócs Gergely
Élete:
Gyermekkora legnagyobb részét nagyszüleinél, Füleken és környékén töltötte. A népzene iránti érdeklődése is itt bontakozott ki. 1987-ben a losonci Építőipari Középiskola földmérő-térképész szakán érettségizett. Egyetemi évei óta Magyarországon él. Felesége, Pulen Csilla 1992-ben szerzett tanári diplomát a pozsonyi egyetemen, magyar nyelv és irodalom–történelem szakpáron, történelemből doktorált. Három gyermekük van: Márton (1995), Julianna (1997) és István (2000). 2001. október 1-jétől a budapesti Hagyományok Háza budai központjában dolgozik mint a Népművészeti Műhely (Közművelődési Tár) vezetője.Tanulmányai, munkássága:
Tizenhat évesen, 1985-ben ment el először gyűjteni, és azóta kb. 750 órányi felvételt sikerült rögzítenie. A gyűjtések légköre alakította ki benne a késztetést a folklórban való elmélyülésre, a nóták, a táncok megtanulására, a hangszeres muzsikálásra. 1987-ben a kassai Csámborgó Zenekar tagjaként kezdett el zenélni. 1988-tól van kapcsolatban az MTA ZTI-vel. 1990-ben egyik alapító tagja volt a Szlovákiai Magyar Folklórszövetségnek, s itt a népzenei szekció munkáját irányította mindaddig, amíg ehhez megvoltak a szükséges keretek, azaz 1996 őszéig. 1990-1992 között a pozsonyi Szőttes Kamara Néptáncegyüttes énekes-hangszeres szólistája volt. 1993-ban elnyerte a A Népművészet Ifjú Mestere díjat. Ezek után az éneklés mellett megtanult dudán játszani és zenész lett. A dudán kívül furulyázik, tárogatózik, bizonyos szinten klarinétozik és hegedűn is játszik. Remek népi furulyagyűjteménye van.1997-ben szerezte diplomáját az ELTE BTK néprajz szakán. Szakdolgozatát folklorisztikából írta „Egy szürke meg egy hamuszín galamb – A hagyományos szellemi kultúra egy nógrádi magyar pásztor életében” címmel. A ma már 95 éves Pál Pista bácsiról, az utolsó magyar dudásról szól, aki egyik példaképe, mestere, „fogadott nagyapja”. Az egyetem elvégeztével az MTA Zenetudományi Intézetében helyezkedett el mint népzenekutató. Összehasonlító folklorisztikából doktorált, az egyetem PhD-programjának keretében. A Hegedős együttes (ma Fonó Zenekar) tagjaként hivatásos zenész. Most is itt zenél, de elindult önálló utakon is, előadói estjein az énekelt és a hangszeres népzene mellett magyar népmeséket is szokott mondani. 1999 márciusától 2000 nyaráig vezette a Fonó Budai Zeneház „Utolsó Óra” népzenegyűjtő programját.
2000 szeptemberében tíznapos gyűjtőutat szervezett az észak-kaukázusi balkárok és karacsájok körében, és gyűjtései között a magyar mellett szlovák, ruszin, gurálok-lengyelek, cigányok, románok, horvátok, udmurtok, komik,nogajok, baskírok és kabardok folklóranyaga is szerepel. 1992 óta szerepel magyarországi népzenei antológiákon (Táncháztalálkozó lemezek stb.), 1998-tól pedig zenekarával több lemezt is kiadott, ezek többségének zenei szerkesztése az ő feladata volt.
A Kossuth Rádió népzenei műsoraiban is rendszeresen fellép, szakértőként előadásokat tart. Népzenei oktatást végez általános- és középiskolákban, szakkört is vezet. A Füleki vár délköszöntő tárogatója az ő játékát süvölti nap mint nap a városkára, Krasznahorka vára kuruc hangulatát árasztva.
2013. november 22-én az m1 televízió Életművész és 2014. április 2-án a Kossuth Rádió Arcvonások című műsorában mutatta be munkásságát.
