Verses epika / Ballada
A ballada verses kisepikai, nép- és műköltészeti műfaj.
- Az eseményeket, előzményeket gyakran drámai párbeszédekből és lírai monológokból ismerjük meg.
- Cselekménye sűrített, gyakran egyetlen jelenetre összpontosít, minden lényegtelent elhagy -> előadásmódja szaggatott; az időbeli kihagyások, a térbeli váltások, az elhallgatás egyaránt jellemzi.
- Jellemzője: az embereket kiélezett lelkiállapotokban ábrázolja, gyakran a megzavart emberi lélek magatartását mutatja be.
- Gyakori témái: a hűség és hűtlenség, féltékenység, házasságtörés, általában a szerelem problémái.
- A drámai építkezés általában tragikus jellegű, de előfordul komikus is.
ún. régi stílusú balladák: a 19. század előtt keletkeztek, s megőrizték a műfaj klasszikus jellemzőit, a három műnem elemeinek jelenlétét, a tisztán tragikus vagy komikus jelleget
Az új típusú balladák fénykorukat a 19. században élték, elsősorban a betyárballadák voltak gyakoriak (Angyal Bandi, Sobri Jóska, Rózsa Sándor).
Tanult balladák (pl):
- Arany János: Zách Klára
