Mindennapi élet
·
Ruházat
o
Férfiak: egyszerű ruházat Nők: khiton
o
mezítláb/saru/csizm
·
Hajviselet
o
...divat szerint
o
Férfiak- hosszúhaj+szakáll ->
rövidhaj+borotvált áll
o
Nők- hosszúhaj -> szalaggal díszített ->
göndör haj
·
Étkezés
o
lakosság: kása,kenyér (árpa,búza) + hal,sajt +
olajbogyó,szőlő,füge
o
jómódúak: búzakenyér + hús (juh,szarvasmarha)
o
vízzel kevert bor
·
Gyógyítás
o
Hippokratész (jelentős orvos
·
Közösségi élet
o
Sport -> nagyon komolyan vették a sportot
o
Kakasviadal -> nagy összegben fogadtak rá
o
nők szerepe: a család, vagyoni alapon
házasodtak, özvegy asszonynak férje fivéréhez kellett hozzámennie (vagyon
megőrzése miatt), politikai jogaik nem voltak + hetérák (művelt társaságokban
megjelenő nők, szórakozást szolgálták, táncban, zenében, költészetben műveltek
voltak)
Építészet, szobrászat
·
köznépi építkezés, lakóházak:
o
ált. egyszintes házak, kifelé zárt,
vályogtégla+cseréptető, udvar középen + szentély, északi rész hálószobák
o
egyszerű berendezési tárgyak(ágy, asztal, szék +
kerevet, ládák), kerámiák (vázák, tálak, csészék, vörös és fekete színűek,
geometriai formák – majd állatok, emberek, mitológiai alakok)
o
gazdagabbaknál: falakon textília, falfestmények,
padozaton mozaikok
·
köztereken: üzleti, vallási és politikai élet
színtere
o
agora: piactér, város központja, oszlopcsarnok
(sztoa) (legkorábbi agora: Drérosz)
·
középületek (templomok, színházak, stadionok,
oszlopcsarnokok) -> mészkő, márvány, művész kivitel, megmunkált kőkockák +
vaskapocs, oszlop! (nincs boltozat)
o
Akropolisz (Athén, Fellegvár), Periklész, DNy:
Niké temploma -> Parthenón (Pallasz Athéné templom, Kr.e. 448-431, díszét
angolok ellopták, lőporraktár felrobbant),
oszlopcsarnok 4 része: lábazat, lépcsős talpazat, nyakazat – oszlop, törzs, tümpanon
oszlopcsarnok 4 része: lábazat, lépcsős talpazat, nyakazat – oszlop, törzs, tümpanon
o
3 oszlop típus: dór, jón, korintoszi
o
női oszloptartó: Khauratira, férfi oszloptartó:
Atlasz
o
díszítés: szobrok, fríz (dombormű-sor),
szobrászok: Müron, Pheidiasz
·
építkezés/szobrászat jellemzői - korszakok
szerint
o
őskor (Kr.e. II. évezred vége – Kr.e. 8.sz.
vége)
§
kevés lelet, Thermania Apollón szentély
§
szobrászatban: geometrikus kor (Kr.e. I. évezred
– Kr.e. 7.sz): festéssel díszített agyag szobrok
o
archaikus kor (Kr.e. 7-5. sz.)
§
dór stílus (kő), oszlopcsarnok
§
szobrászat jell.: merev testtartás
§
Zenosz templom, Hérosz templom, birkózó tér
o
klasszikus kor (Kr.e. 5-4.sz)
§
jón (márvány)
§
Zeusz templom (kr.e. 570-456)
§
szobrászat jell.: élethű ábrázolás, érzelmeket
kifejező szobrok és domborművek (kontraposz: szobrászati kompozíciós elv, az
emberi test ellentétes mozdulataiból alakít ki egyensúlyt, de feszültséget
teremt)
o
hellenizmus (Kr.e. 2.század)
§
Manu ?
§
színház, könyvtár
§
építkezés alapanyagai (Periklész + Phitarkosz
írásaiból ismertek): arany, mészkő, bronz, elefántcsont, ében, ciprus
·
szobrászok
o
Mürón (Kr.e. 5.sz.): Afrikából származik,
fia/tanítványa: Lükion, ismert művei: „Diszkoszvető”, „Athéné”
o
Pheidiász
(szobrász, építész): tervezte: Parthenon, Ereszteieion, szobra: 12 m
magas Zeusz szobor, 9 m magas harcos Athéne aranyozott szobra, Periklészt
segítette
Színház, történetírás
o
kezdetben: Dionüszosz (bor istene,
Zeusz+Perszephone) tiszteletére tartott szertartás, majd önálló művész ág
o
kezdetben: agorán, majd szabadtéri színházakban
(pl. Akropoloisz oldalában)
o
versenyek a szerzők részére
o
csak férfi színészek, maszkokkal adták elő,
magas talpú cipő, egyszerű ruha
o
színház 4 fő része:
§
szkéné (színpad)
§
proszkénion
§
orkesztra (kórus)
§
theatron (nézőtér), L-alakú üléssorok, érkezési
sorrendben, legfelső sorban is jól láttak és hallottak, akár 10.000 néző!
o
írók:
§
Ariors ? (Kr.e.700, költő, szavaló)
§
Theszpiosz (Kr.e. 6.sz.) első költő, rendező,
színész!
§
Aiszkhülosz (Kr.e. 6.sz) kb. 90 drámát írt, pl.
„Leláncolt Odüsszeusz”
§
Szophoklész (Kr.e. 5.sz) 120 drámát írt, pl.
„Anthikoné”, „Oidipusz király”
§
Euripidesz (Kr.e. 5.sz) 18 drámája maradt fenn,
pl. „Elektra”
§
Arisztophanész (Kr.e. 4-5.sz) ókomédiák mestere
(híres embereket gúnyolja)
o
dráma 6
része: bevezetés (expozíció), bonyodalom, konfliktus/tetőpont,
krízis/válság, késleltetés (retardáció), katasztrófa/megoldás (fénykor: Kr.e.
5.sz)
·
történetírás
o
önálló tudományág, amikor ne csupán az események
leírása, hanem megkísérelték az eseményeket irányító tényezők feltárását is
o
Hérodotosz
(Kr.e. 484-425): „történetírás atyja”
§
első, aki mozgatórugókat is kereste
§
kilenc kötetes könyve: Közel-kelet népeinek és a
görög-perzsa háborúk története
§
mitológikus magyarázat helyett törekedett a
történelmi hűségre
§
„népek történelme körforgásszerűen változik”
(virágkor -> hanyatlás –> újból felvirágzás)
§
tudós (világtérkép)
o
Thuküdidész (Kr.e. 460-395):
§
görög történetíró (Peloponészoszi háború
története – sztratégoszként személyes tapasztalatai is voltak! , Athén
hanyatlása)
§
Periklész ellenfele (trák származású)
Mitológiától a
filozófiáig
·
mitológia
o
kezdetben amit nem tudtak megmagyarázni, azt
istenekhez kötötték (mitológiai magyarázatok)
o
nem tudomány, hanem életforma
·
filozófia megjelenése: Milétosz
o
philo+szophia = bölcsesség szeretete
(szaktudományok alapjaivá vált)
o
Milétoszban
(Jónia, keleti kapcsolatok) bontakozott ki Kr.e. 6. században
o
kezdetben még nem léteztek külön tudományágak
(természeti jelenségeket, politikát és művészetet egyben vizsgálták)
o
kezdetben legfőbb kérdés: a világ keletkezése
->5 őselemből vezették le a világ eredetét (föld, tűz, víz, levegő, éter),
összefüggéseket kerestek, saját tapasztalataikból indultak ki
o
Hérakleitosz
(Kr.e. 544-484): természeti és társadalmi környezet változásait vizsgálta, úgy
vélte: minden létező dolog, ellentétes erők kölcsönhatásának eredménye
->dialektika, „nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni” (örökös
változás, mégis van állandóság)
·
szofisták (bölcsek, első hivatásos értelmiségi
réteg!)
o
fizetség ellenében készítették fel a politikai
életben érvényesülni akaró fiatalokat a szónoklásra és vitatkozásra
o
nem egységes világképet adtak, hanem
gondolkodásra, meggyőzésre, szónoklásra (retorika) tanítottak
o
„bármit be lehet bizonyítani, és annak az
ellenkezőjét is” (minden viszonylagos, relatív, nem lehet eldönteni, mi a jó
vagy rossz)
o
kereskedelem fejlődésével megismerték más népek
eltérő szokásait, törvényeit is – ez is őket igazolta
o
egyik képviselője: Prótagorász, „Mindennek a
mértéke az ember”
o
szofista mostani jelentése = szófacsaró,
látszattudós
·
görög filozófusok
o
Szókratész (Kr.e. 469-399):
§
Athénban született, 18 éves korában katona
§
nem alapított iskolát (sétálás közben
beszélgettek)
§
túlzásba vitt viszonylagosság ellen lépett fel!
(sokan már az alapvető emberi értékeket is kétségbe vonták)
§
tanításai:
·
léteznek örök érvényű értékek (pl. igazság,
szeretet)
·
feladat: a fogalmak helyes jelentésének
megismerése (amit tapasztalunk, az változhat, de a fogalmak azonosak maradnak)
·
„Ismerd meg önmagad!”
·
„A tudás erény, a tudatlanság bűn.”
·
„A törvényt akkor is be kell tartani, ha rossz.”
o
Platón (Kr.e. 427 . 368)
§
előkelő családból származott, politikusokban
csalódott, ezért filozófusnak ment, Szókratész tanítványa (továbbfejlesztette a
gondolatait)
§
bölcseleti iskolát alapított Akadémosz ligetében
-> akadémia kifejezés eredete
§
tanításai:
·
IDEA-tan (csak Platónra jellemző): csak akkor
beszélhetünk örök értékekről, ha a világban tapasztalható dolgoknak létezik egy
tökéletes mintája is (örök ideák világa). Ennek a világnak csupán az árnyképe a
mi tökéletlen világunk. (megszületés előtt az ember lelke ebben az ideavilágban
volt, ezért ismeri fel a földi világ dolgait) - (Barlang hasonlat)
·
sokat foglalkozott azzal, hogy milyen az ideális
állam: élén a bölcsek (tudás alapján) + harcosok (védelem) + dolgozók
(termelőmunka)
o
Arisztótelész (Kr.e. 384 – 322)
§
Platón tanítványa, Nagy Sándor tanítója
§
Athéban tudományos műhelyt alapít (könyvtár +
természetrajzi gyűjtemény -> nagy mennyiségű ismeretanyag!) -> későbbi
szaktudományok alapjait itt tették le (pl. logika = gondolkodás folyamatát
vizsgáló tudomány)
§
iskolát alapított, praktikus + politikus +
teoretikus tudományok
§
tanításai:
·
anyagi és szellemi világ is létező, a szellemi
világ a magasabb rendű (az a mozgató) + létezik egy abszolút szellem („első
mozgató”, isten) ami fenntartja a
világot (ellentéte: materialista szemlélet)
·
államelmélete: zsarnokságot és a túlzott
demokráciát is elvetette -> igazságos egyeduralom
·
arany középút
·
„Semmi sem létezik, minden csak látszat”
Kr.e. 168 Rómaiak elfoglalják Hellászt -> Achaia
provincia
